Girls in action

Végre eljött az ideje, hogy csak lányok összejöttünk kicsit. Csaptunk egy nyugis beszélgetős estét. Már biztos említettem korábban, hogy elég sok itteni fiatal tanul vagy dolgozik más városokban. Persze ünnepekkor meg nyáron mindíg visszajönnek. Sajna a nekem szimpi lányok mind köztük vannak. Bár az egyiknek már alig van hátra az egyetemből. Mindegy a lényeg, hogy megbeszéltük amíg itt vannak mindenféle csak csajos programokat fogunk szervezni. Tengerezés, sütögetés, dumapartik. Remélem tényleg így lesz.
Ezt még elmesélem hogy az egyik lánynak volt egy nagyon fura beszólása amin szétröhögtem magam, annyira bizarr volt. Elkezdett szaglászni, aztán megszólal, olyan szag van mint mikor az öregek tüsszentenek. hahahha...hát nem tudom én még nem éreztem ezt a korhatáros tüsszentés szagot, és remélem nem is fogom megtudni milyen az. hahahahha :D

Ami fura (2.fejezet)

Pár napja elkezdtem gyűjteni a nekem érdekes vagy furcsa dolgokat. Eddig szó volt a kóbor kutyákról, és az olaszok vezetési szokásairól. Itt a folytatás.

Zöldségesek, kisteherautósok:
Muszáj elmesélnem egy kis történetet, ami még a Giorgiot is meglepte. Amióta ideköltöztünk minden reggel fél nyolckor valaki megáll az ablakunk alatt és kb 20 másodpercig dudál. Az első napokban próbáltunk rá hatni, pl a Giorgio idegesen, fogvicsorgatva kinézett megvetően és kérdően, hogy mégis miért kell ezt hallgatni minden reggel...még szombaton is? De sajna nem járt sok sikerrel, a pasi csak nézett rá bambán, és nyomta tovább a dudát. Aztán kiderült, hogy a pasi zöldséges, és a környék összes nagymamája tőle vásárol. Itt nagyon megszokott ez, hogy a zöldségesek kisteherautókkal köröznek és megállnak minden sarkon. Figyelemfelkeltésül pedig vagy dudálnak, vagy mikrofonnal nyomják a reklámot, hogy éppen miből van friss zöldség, gyümölcs. De nemcsak egyszerűen sorolják a zöldség neveket, kis versikéket is költenek hozzá, így hátha szimpátiából több vevőt vonzanak. De nem csak a zöldségesek választották ezt a tecknikát, van aki vasat gyűjt, vagy matracot ad el. Természetesen fagyisokból is van bőven.

Utcán ülés:
Nyáron Olaszországnak ez a része, napközben elég elviselhetetlen ha nem vagy épp a tengernél. Hatalmas a páratartalom, és a nyári hónapokban gyakran van 40 fok körüli hőmérséklet. Iszonyatosan izzasztó hőség van, nem olyan mint nálunk, ahol viszonylag száraz a levegő. Ezért napközben sokan bezárkóznak, a redőnyöket leengedik, így úgy tűnik, mintha nem lakna itt senki. Aztán este 9, 10 körül sokan, főleg az idősek kitelepednek az utcára levegőzni. Kiteszik a kis székeiket és ott diskurálnak. Tudom, hogy nálunk is van ilyen kisebb településeken. De itt a 2,3 emeletes házak elé is kiülnek. Ez csak annyiban zavaró, hogy mikor végre kivehetem a kutyát anélkül, hogy begyulladna a szőre, minden 10 méteren ülnek, és tuti hogy valakinek a szeme előtt fog pisilni, szép nagy tócsákat hátra hagyva. Így minden este hallgathatom a lamentálást. Általában mindíg külöböző útvonalakat választok, így minden este más nagyi band-be ütközök. :) Azért vannak köztük jófejek is.

Mára ennyi, de persze folyt köv. mert sok még a mesélnivaló.

Keserű Színház

Tegnap művelődtünk kicsit. Egy híres színész (humorista) páros előadását néztük meg. A cím Tutti pazzi per l'italiano volt, ami annyit jelent, hogy Mindenki megőrül az olaszért. A cím azt akarja mondani, hogy az olasz nyelvben rengeteg kétértelmű szó van, a diaklektusokról nem is beszélve, valamint hogy napjainkban egyre gyérebben használjuk a nyelvet. Sajnos nekem nem jött be annyira, mert a fő téma mindíg a politika meg a krízis körül mozgott. Vicces dolgokat mondtak, de én azt vallom, hogy ha az ember nagy ritkán elmegy megnézni egy előadást és fizet érte, akkor ki szeretne kapcsolódni, és szeretné elfelejteni azt a sok bosszúságot ami napjainkat nehezíti. Azért egy jó poént megjegyeztem. :) A rokonok olyanok mint a bab, mindíg a hátad mögött beszélnek. :))) Lehet így lefordítva nem olyan vicces, de én sokat röhögtem rajta.

Maga a színház egy gyönyörű helyen volt felépítve. Egy régi kőfejtőben, ahol a színpad körül hatalmas szikla tömbök magasodtak, amik meg voltak világítva. Már ez maga egy élmény volt.

És más. Ma van Anyukámnak a születésnapja. Szeretnék neki nagyon nagyon nagyon Boldogot Kívánni, és kívánom hogy ebben az évben is nyomuljon tovább, úgy ahogy eddig tette...sok sok futás móka és kacagás. :D

Mare e cane

Tenger és kutya. Sikerült csinálnom pár normális képet erről a két témáról, így hát gondoltam veletek is megosztom. A kutyis képek egy kis fenyő erdőben készültek. Itt nem sok zöld található, mivel az éghajlat elég meleg nyáron kb az összes növény ami az esős tél és tavasz alatt nőtt kiszárad és besárgul. Ezért inkább kaktuszokat, pálmákat és ezt a fura fenyőt látom csak mindenhol. Fura fenyő, mert nagyon magasra nő és csak fent vannak ágai. Olasz nevén pineta. Amit viszont imádok, hogy nagyon sok itt a vadon növő rozmaring, aminek isteni illata van.
A tengerpartos képek azon a helyen készültek amiről egyszer már meséltem. Sziklákkal övezett homokos part. Az utóbbi pár napban gatyarohasztó meleg volt, így csak 4-5 körül mentünk le a strandra, de nem baj, mert így kiélvezhettük a naplementét.
Íme a képek:

Ami fura (1.fejezet)

Ezekben a részekben megpróbálom összeszedni azokat a dolgokat amiket itt Dél-Olaszországban furcsának találok.

Óriás szúnyogok:
A normál szúnyogok kb hároszorosa, és a legszörnyűbb az egészben, hogy a csípésük is bazi nagy foltot hagy. És minél nagyobb annál jobban viszket.

Kóbor kutyák:
Ez rögtön feltűnt már az elején is mikor nyaralni jöttem. Akkor persze még nem annyira érdekelt, mert még nem volt kutyánk. Jó biztos közre játszik, hogy sok itt a mezőgazdasági terület a város körül, és a tanyákon szabadon jönnek mennek a kutyák, de néha azért összeszedhetnék őket. A kis Bell-el mostanában renszeresen belebotlunk egy kisebb 5-6 fős nagykutyákból álló falkába. Akik amint meglátnak minket elkezdenek ugatva futni felénk. Párszor már összekaksiztam magam emiatt. Az elején mindíg elfutottunk. Mostmár rájöttem, hogy csak rájuk kell kiabálni. De azért mindíg forgalmasabb részeken sétálunk, ki tudja mikor botlunk beléjük megint, és mikor kell majd segítség.
A másik hogy sokan csak úgy kiengedik csatangolni a kutyát. Reggel elmegy este hazajön. Még nem döntöttem el hogy ezt helyesnek tartom e.

Autósok:
Melegen ajánlom a dél-olasz utakat azoknak akik nem ismerik a kreszt. Itt úgy sincs rá szükség. Mindenki megy ahogy akar. Jobb kéz? Kit érdekel! Max dudálok egy kicsit a kereszteződés előtt hátha így majd megállnak.
Mikor először jöttem meglátogatni a Giorgot, úgy volt hogy egy haverjánál alszunk. Ez a haver általában 11 előtt nem kel fel és mivel mi 9 körül érkeztünk kicsit kocsikáztunk hogy teljen az idő. 20km/h-nál többel nem mentünk sehol. Furcsa volt de betudtam annak, hogy van időnk. Aztán rájöttem, hogy mivel minden sarkon meg kell állni, a jobb kezek nem betartása miatt, vagy mivel bármikor kiléphetnek eléd, vagy bármikor kinyithatják az ajtót előtted, felesleges kettesnél feljebb kapcsolni. 10 másodpercnél többet úgysem tudsz egyhuzamban menni. Arról nem is beszélve hogy egy két utca rosszabb mintha egy szűk garázsba állnál be. :) Így már én is kezdem megszokni a csiga menetet.
Ha dudaszót hallok, már nem húzom fel magam. Ekkora sebességnél ugyanis fura is lenne ha vmt nem vennék észre vagy hülyeséget csinálnék. A duda az ismerősöknek szól. Persze itt az emberek nagy része ismeri egymást, így elég sűrűn nyomkodják.
Az autópályákon is jobb óvatosnak lenni. A bejáratoknál senkit nem zavar hogy jössz, a lényeg hogy ne kelljen lassítani, kijönnek eléd minden probléma nélkül. Sokszor két sáv között mennek, amit a városban még meg is tudnék érteni, mivel ott nincsenek felfestések, mindenki megy ahogy akar, vagy ahogy elfér, de azért az autópályák rendesen meg vannak csinálva. Egy nagy pozitívum viszont, hogy itt a pályákon a 2 aszfaltcsík közt szinte mindenhol végig virágos bokrok vannak.

Folyt.köv.