Lerobbanás az éjszakában

Hol is kezdjem, kezdem az elején így láthatjátok milyen jó kis napot sikerült ezzel az absztrakt élménnyel zárni. 

Tehát múlt vasárnap elhatároztuk hogy elmegyünk Bariba, ami kb 1, másfél óra kocsizás innen. Nem volt semmi különös cél, csak sima városnézés. Vittük a kutyát is, jól viselkedett szerencsére, ez volt az első alkalom, hogy ilyen hosszú kocsiútra jött. :) Délután kaptam egy sms-t egy magyar lánytól akivel iwiwen vettem fel a kapcsolatot hogy talizunk e. Így estére is megvolt a program. Tarantoban találkoztunk 4-esben, pasikkal együtt. Nagyon szimpik voltak mindketten. Annyira hogy együtt elkezdtünk gondolkodni vm businessben is turizmus téren. :)

Na és itt jön a gázos kis befejezés. Taranto és Grottaglie közt 2 sávos autóút van. Nincs leállósáv, csak ilyen pár méteres leállási lehetőségek kb minden kilométernél. Ja és vaksötét. A kis Twingonknak sikerült meghalnia egy enyhe emelkedő teteje felé. Mondanom sem kell, hogy iszonyat veszélyes helyen. Az elakadásjelzőnk nem tudom mennyire látszódott a távolból, de nekem kb annyi infarktusom volt ahány kocsi elment melettünk. Persze nem maradtunk az autóban, lemásztunk az embermagas gazzal telített árokba, és jóval előrébb jöttünk, így ha valaki beleszáguldott volna a kocsiba életben maradtunk volna. Alrébb tolni nem tudtuk, mert egy, veszélyes volt a közelében, kettő, emelkedőn álltunk. Felhívtuk a Giorgio egyik haverját aki elindult hogy hazahúzzon minket. Ha autómentőt hívunk ráment volna a gatyánk és ki tudja mikor ér ki. Na innen jött az abszolút pánikolós rész. Akárhányszor volt pár másodperc hogy nem jöttek autók, a Giorgio odafutott a kocsihoz, hogy felszerelje a kötelet amivel később húztak minket. Persze ahogy jöttek az autók torkomszakadtából üvöltöttem, hogy menjen onnan. Ne tudjátok meg milyen rémképeim voltak. Ha vk belemegy semmi nem maradt volna belőle. 

A legszarabb az volt mikor egymás után két autó jött. Az első észrevette az álló autónkat, a másodiknak viszont csak 1-2 másodperce maradt a kikerülésre. Iszonyat ijesztő volt.

De megúsztuk. Megérkezett az ismerős, és szerencsére büntetés nélkül megúsztuk az egészet. (Nem szabad kötélen húzni az ilyen utakon).

Hazaérve letettük a kocsit egy szervíz előtt, másnapra már meg is volt. Vm a benzintartály körül romlott el, szerencsére nem került sokba. Remélem erre az évre letudódtak a kocsis szerencsétlenségek. :)

Január 6 Epifania (vízkereszt) és Befana (jóboszorkány) ünnepe

Most értem haza egy kiadós kirándulásról. Iszonyat jó idő van, hét ágra süt a nap. És ma még egy picit olyan érzésem is volt mintha havazott volna, ugyanis tegnap este volt itt jégeső, mennydörgés, meg villámlás. Az árkényos részeken pedig nem olvadt el a jég, így csúszkáltunk is kicsit. :) A többiek (Giorgio és Bell) rögtön bealudtak hazaérve, biztos lefáradtak a friss levegőn. Én gyorsan bevágtam a sütőbe egy lasagne-t és amíg süldögél elmesélem mi van ma. :)
Tehát ma ünnep van itt olaszhonban. Az utolsó most egy darabig. Van ez a jóboszorka, a Befana, aki olyan télapó féle. Egy helyen azt olvastam, hogy a felesége. Mondjuk nem irigylem, mert nagyon csúnya, de legalább jóságos. Állítólag Jézus születésekor nem tudott jelen lenni és azóta is őt keresi minden kisgyerekben. A jóknak édességet hoz, a rosszaknak pedig szenet. Szerencsére lehet kapni szén kinézetű csokit. :) A jógyerekek szüleinek meg most még nehezebb lehet mint karácsonykor. Mindenhol különböző méretű és árú zoknikat lehet kapni (pókemberest, barbisat, hello kittyst, transformerest...szóval van itt mindenkinek zokni). Persze a zoknik lényege, hogy tele vannak játékokkal, meg csokival.
Ja és elmesélem, hogy engem a múltkor durván megijesztett egy boszi babákat áruló boszinak öltözött valaki (Nagyon csúnya álarccal). Mikor először megláttam a fejét, nem is értettem, hogy mit látok...olyan zombi féle valami volt. Aztán rájöttem, hogy ez csak egy jóboszi. Lehetne annyira jó, hogy elmegy kozmetikushoz, mert így még a szívbajt hozza az emberekre...és az nem jó. :D

BUéK

1 hét Budapesti otthonlét után ismét itt vagyok. Annyira jól feltöltődtem, mindíg erőt merítek ezekből a rövid hazalátogatásokból. 24-től voltam otthon. Szép ajándékokat kaptam, aminek nagyon örültem, aztán 3 nap evés alvás kombináció következett. Voltam a Széchényiben dagonyázni, színházban, barátnőkkel találkozni, láttam havat, éreztem hideget (így 1 hétre nem hinnétek de nem esett rosszul), szóval isteni volt. Úgy jöttem vissza, hogy tudom ennél jobb dolgokra nem tudtam volna felhasználni ezt az időt.
A szilveszter is jó volt. Itteni barátokkal házibuli, nyugis, evős, ivós, nevetős, társasozós est, nem is vágytam nagyon másra. Aztán szombat vasárnap jó sokat sétáltunk, vagy inkább gurultunk, legalábbis én így a karácsonyi zabálások után. De nagyon kellett a mozgás, meg a friss levegő is.
Ez az ami volt, most pedig lássuk milyen lesz ez a 2011. Én megint tettem pár fogadalmat, az első dolog amin felül kéne kerekednem az a lustaság. Meglátjuk lesz e kedvem hozzá. :)))

BOLDOG ÚJÉVET MINDENKINEK!!!!!