Mi annak a srácnak a telkén néztük a meccset, akiről már beszéltem. Általában ott tartják a fontosabb eseményeket. A mérkőzés fél 8kor kezdődött. Mi el is indultunk 7.24kor. Az út kb 5 perc kocsival, de még kellett tankolni meg sört venni. Ne tudjátok meg az utolsó percekben micsoda káosz volt a városban. Mindenki sörös zacsikkal rohangált, a viszonylag nyugis autós élet kicsit megzakkant. Mindenki haza akart érni a meccs kezdetére.
Mi is megérkeztünk kb a 10. percben, nem maradtunk le semmiről szerencsére. 16an voltunk, jó kis szurkoló tábort alkottunk. Először Paraguay lőtt gólt. Ezután hosszas orr lógatás következett...sok kisípolandó szöveggel fűszerezve. :) Aztán kiegyenlítettek az olaszok...na itt volt nagy örömködés, ölelkezés, tapsolás, ugrálás. Ez a tapsolás dolog tetszett....meccs közben is előfordult, hogy megtapsoltak egy két szép mozdulatot. Aztán egyszer csak nagy felfordulás támadt...mindenki ordibált és feszült volt....egy idő után rájöttem, hogy elfogyott a sör, és a fiúk azon veszekedtek, hogy kinek a hibája, hogy nem vettek eleget. Aztán hősiesen ketten felálltak és elmentek bótba. :)
A legjobb viszont a szünet volt. Ettünk házi készítésű gyrost, meg bruschettat. A meccs végén dinnyéztünk, meg csocsóztunk egy csomót.
Mellékelek pár képet az estéről:
A paraguayi gól után, nem értik, hogy történhetett...
A megérdemelt félidős kajálás (Valentina, Giorgio, Peppo Nuzzo)
egy másik sarok
we are the champions
a lányok is jól nyomják a csocsót (innen 2 lánnyal vagyok jóba, a fekete pólós Mariagrazia, a kék pólós Annateresa)
Innen csak a baloldali első srácot nem ismerem, a tübbivel mind jóban vagyok
(balról jobbra:piros pólós-Donato--Annateresa barátja, Salvatore, Giorgio, Giorgio, Beniamino--Mariagrazia barátja)
Peppo Nuzzo..a telektulajdonos :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése